Az Astaxanthin pozitív hatásai

Közzétette Organic Lab on

Képzeljünk el egy tengeri állatot, például nem is akármit, hanem a Haematococcus Pluvalis nevű mikroalgát, ami a szokványos elképzelések szerint egyáltalán nem zöld, hanem bizony piros-narancssárga. Az, ami az alga színét adja, egy úgynevezett Astaxanthin nevű anyag, ami a színén túl is hasonlít a béta-karotinra és a luteinre: ugyanolyan hatással bír, mint a jól ismert karotionidok.

Az Astaxanthin pozitív hatásai – lássunk néhányat!

- Összetétele révén az egyik legerősebb antioxidáns, amit a természetben találhatunk, így támogathatja az immunrendszert, és segítheti a szervezet harcát az oxidatív stressz és a szabadgyökök ellen.

- Támogatja a szív és érrendszer helyes működését.

- Az állóképességet és a koncentrációt is növelheti.

- Az alvásproblémák enyhítésében segíthet.

- A szem egészségére is jótékony hatással lehet, megelőzheti a szem kifáradását, érzékenységét.

- Az emésztőrendszer és az idegrendszer kiegyensúlyozott működését is támogathatja.

Mi az Astaxanthin és miért ilyen hatékony?

Az Astaxanthin egy, a Haematococcus Pluvialis nevű algában található erős antioxidáns anyag, ami a karotionidok családjába tartozik. A tengerben és élővizek környékén elő vöröses színű állatok, mint amilyen a krill, a lazac, vagy akár a falmingó, kedvtelve fogyasztják ezt az algát, és ők maguk is az Astaxanthintól kapják így szépséges, rózsás színüket. A csodás szín mögött ugyanakkor még rengeteg értékes tulajdonság búvik meg, amik miatt az Astaxanthin az egészségtudatos táplálkozás fontos kiegészítője lehet.

Sportolás esetén is

Akár a mentális és fizikai kitartásban akarunk élen járni, akár az állóképességünk és sportteljesítményünk területén akarunk biztos eredményeket és folyamatos fejlődést, az Astaxanthin tartalmú étrendkiegészítő a legjobb választások közé tartozik.

Klinikai kutatások is vizsgálták már, placebo kontrolos kettős vak kísérlettel (Malmsten és Lignell 2008), hogy hat hónapon keresztüli napi 4 mg Astaxanthin szedése milyen hatással van az izmok állóképességére, súlyokkal végzett guggolások esetén. A placebot szedő és az Astaxanthint kapó csoport között lényeges különbség mutatkozott a 6 hónap végére az állóképességben.

Harc az oxidatív stressz ellen

A mindennapjaink során fellépő stressz és a környezeti hatások révén szervezetünkben kialakuló szabadgyökök ellen lassan már kötelező küzdenünk, hacsak nem akarunk korán öregedni és életünk utolsó éveit betegeskedve tölteni. A szabadgyökök elleni sikeres harc feltétele az antioxidánsok jelenléte a szervezetünkben. Vannak vízben és zsírban oldódó antioxidánsok, előbbiekhez tartozik például a C-vitamin, utóbbiakhoz az A-, E-vitamin és a béta-karotin.

Az Astaxanthint nevezik a karotinoidok királyának is, mert az ismert és eddig használt antioxidánsokhoz képest jóval hatásosabb lehet a szabadgyökök elleni harcban. Egy másik vizsgálat a „singlet oxigen”-re gyakorolt Astaxanthin-hatást vizsgálta (Nishida és mtsi. 2007), és jelentős hatékonyság-előnyt tulajdonítottak végül az Astaxanthinnak más antioxidánsokhoz képet.

Kiderült, hogy az Astaxanthin antioxidáns hatása:

- 500-szor erősebb az E-vitaminénál,

- 800-szor eredményesebb a Q10-nél,

- 6000-szer hatékonyabb a C-vitaminnál.

Az Astaxanthin, mint szuper-antioxidáns, más egyéb területeken is támogathatja a szervezetünket. Léteznek már kutatások az Astaxanthin emésztőrendszerünkre, látásunkra, szív- és érrendszerre és még a szellemi frissesség megőrzésére gyakorolt hatásáról is. Nem mellékes, hogy a napfény káros UV hatásaitól is védi a bőrünket, de a szemünket is.

 

Források:

  1. http://www.astareal.se/astareal-astaxanthin
  2. Malmsten and Lignell: Dietary Supplementation with Astaxanthin-Rich Algal Meal Improves Strength Endurance; A Double Blind Placebo Controlled Study on Male Students. Carotenoid Science, Vol.13, 2008.
  3. Y. Nishida, E. Yamashita and W. Miki: Quenching Activities of Common Hydrophilic and Lipophilic Antioxidants against Singlet Oxygen Using Chemiluminescence Detection System Carotenoid Science 11, 16–20 (2007)
  4. W. Miki, Pure Appl. Chem. 1(63), 141–146 (1991).
  5. H.D. Martin, et al., Pure Appl. Chem. 71(12), 2253–2262 (1999).

Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések